Menüpontok

Szellemitulajdon-gazdálkodás és az innováció

Iparjogvédelem, szerzői jogvédelem, üzleti titok

Hogyan jelennek meg a szellemi alkotások a vállalati innovációs tevékenység során? Milyen oltalmi formák szerezhetők meg, és milyen oltalmi formát érdemes megszerezni? Hogyan alakíthatjuk a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogi eszközöket pénztermelő vállalati eszközzé? Melyik tanfolyamunk nyújthat segítséget a részletek pontosításában?

A vállalati szakemberek részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy a szellemi alkotásokkal összefüggő jogi feladatok hogyan jelennek meg a vállalatok innovációs tevékenysége során. Ha megjelennek, akkor hogyan szükséges kezelni ezeket. Vajon szükséges a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogi feladatokra is szabályozott rendszert felállítani?

Iparjogvédelem, szerzői jogvédelem, üzleti titok

A vállalatok üzleti célú innovációs tevékenysége két formában kerül megvalósításra. Az egyik forma az adaptív innováció, melynek során a vállalat más tudásának átvételével valósítja meg kínálata és adottságai bővítését. Az ilyen innovációs tevékenységet gyakran hívják technológiai transzfernek is, ami jól illusztrálja más tudásának a szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogokra alapozott, szabályozott átvételét. Az innovációs tevékenység másik formája a kutatás-fejlesztés, melynek során a vállalat saját koncepcióra alapozva, módszeres tevékenységgel (kísérletezéssel) saját maga hozza létre a kínálata vagy az adottsága bővítésének alapját képező új tudást, amely a gyakorlat számára szellemi alkotások formájában jelenik meg. Innovációs tevékenységük során tehát a vállalatok a szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogokon keresztül közvetett módon, vagy a létrehozásukkal közvetlenül is kapcsolatba kerülnek a szellemi alkotásokkal.

Az innovációmenedzsment gyakorlat a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogi eszközök összességét szellemi tulajdonnak (angolul IPR Intellectual Proprety Rights) nevezi, és négy csoportba sorolja azokat az érdemi szempontokat, amelyekkel kapcsolatban feladatokat határoz meg a vállalatoknak. Ez a négy szempont: a tulajdon- vagy a rendelkezési jog, az üzleti hasznosításnak megfelelő jogi védelmet biztosító oltalom, a jogtisztaság, és a jogérvényesítés.

A vállalatnak tehát biztosítania kell az innovációs tevékenység tárgyát képező szellemi alkotás tulajdon- vagy rendelkezési jogát. Ki kell alakítania a szellemi alkotás típusának és a tervezett üzleti hasznosításának megfelelő jogi védelmi eszközöket. Ellenőriznie és biztosítania kell a szellemi alkotással kapcsolatos jogtisztaságot, hogy a vállalat a szellemi alkotás használata és hasznosítása során ne bitorolja mások érvényes oltalmon alapuló jogát. Végül pedig gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő jogi eszközök álljanak rendelkezésre, ha fel kell lépnie másokkal szemben, akik jogosulatlanul használják a tulajdonában lévő, vagy rendelkezésére álló szellemi alkotást.

Az innovációmenedzsment gyakorlatban ezen feladatok összességét nevezzük szellemitulajdon-gazdálkodásnak. Az innováció, és a sikeres megvalósítására irányuló innovációmenedzsment tehát szoros kapcsolatban áll a szellemitulajdon-gazdálkodással.

A szellemitulajdon-gazdálkodás nemzetközi szinten harmonizált jogszabályok alapján, széleskörűen szabályozott terület. A jogszabályok kiterjednek a szellemi alkotások létrehozására, tulajdonlására, védelmére és felhasználására. A szellemitulajdon-gazdálkodás során pedig ezekre alapozva, ezek betartásával kell a vállalatoknak eljárnia. Az üzleti célú vállalati innovációval foglalkozó szakembereknek ismernie kell a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogi szabályozást ahhoz, hogy vállalata célirányos, eredményes és jogszerű szellemitulajdon-gazdálkodást tudjon folytatni. Ennek a megvalósításához pedig célszerű a vállalat számára testreszabott és írásban rögzített szabályozást kialakítani.

Az innovációmenedzsmenttel foglalkozó vállalati szakembert tehát szükségszerűen kell, hogy érdekelje: Hogyan jelennek meg a szellemi alkotások a vállalati innovációs tevékenység során. Milyen oltalmi formák szerezhetők meg, és a vállalatnak milyen oltalmi formát érdemes megszereznie. Hogyan alakíthatja a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogi eszközöket pénztermelő vállalati eszközzé.

Üzleti célú vállalati innovációmenedzsment programunk innovációs szellemitulajdon-kezeléssel kapcsolatos tanfolyamain részletes információt kaphat ezekre, valamint a szellemitulajdon-gazdálkodással összefüggő más, a vállalati innováció szempontjából húsbavágó kérdésekre.

Jelentkezne valamelyik tanfolyamunkra? Itt teheti meg!

Üzleti célú vállalati innovációmenedzsment programunk érdekelné? Itt talál részletes információt »
Kihelyezett vállalati oktatást keresne? Itt tud érdeklődni, információt kapni » 
Innovációs szellemitulajdon-gazdálkodási tanfolyamaink érdekelnék? Itt talál részletes információt »

Glósz és Társa Kft. · 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. · Telefon: (+36 1) 302 4443 · E-mail: glosz@glosz.hu · www.imakademia.hu